NAPI TÉMA
Él-e még A kérdés? (Kérdésben lenni. Kérdésnek lenni. Lenni.)
REGGELI
Visszhangok:
-
Ha az élet bennem egy kérdés, akkor miért akarok folyton választ kapni?
-
"S az Ő bús »Ádám, hol vagy?-ára
Felelnek hangos szívverések" (https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/ady-endre-13441/az-illes-szekeren-1386F/a-sion-hegy-alatt-13874/adam-hol-vagy-13875/) -
A formák magukkal visznek, de mégis valami megmarad
-
Mégis van egy lehetőség, hogy felkészüljünk arra, hogy a kérdés éljen. Kell egy hely. Ez tőlem függ.
EBÉD
Visszhangok:
-
A sámánok szerint az emberek feladata a föld táplálása. Európában a föld parlagon van.
-
Hol van a megnyilvánulás szerepe? Mi a felelősségem? Nem azt teszi tisztátlanná az embert, amit megeszik, hanem amit kiad.
-
Mit nyilvánítunk meg?
-
"Maga a természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását.
A természet ugyanis mulandóságnak van alávetve, nem mert akarja, hanem amiatt, aki abban a reményben vetette alá, hogy a mulandóság szolgai állapotából majd felszabadul az Isten fiainak dicsőséges szabadságára.
Tudjuk ugyanis, hogy az egész természet (együtt) sóhajtozik és vajúdik mindmáig.
De nemcsak az, hanem mi magunk is, akik bensőnkben hordozzuk a Lélek zsengéjét, sóhajtozunk, és várjuk a fogadott fiúságot, testünk megváltását." -
"Fontos megérezni mi egy impresszió. Legtöbször valami rendkívülit várok, elképzelek. Szeretném ha megdöbbentene, megragadna. Azt várom egy impressziótól hogy szemembe ugorjon, szembe vágjon, mint egy harsogó szín. Egy igazi impresszió sokszor alig érzékelhető, nem is biztos, hogy észreveszem amikor megérint. Talán csak a visszhangja, rezgése jut el hozzám. Ki is volt az a próféta, aki nagy szélviharban várta az Úrát, pedig alig érzékelhető szellőben érkezett. Ugyanakkor tétlenül várni az Impressziót mint egy kis gyerek a meglepetést karácsonykor? Így elvárhatok sokáig. Amikor azt hallom, hogy egy impresszió táplálék ösztönösen valami ízletes falatozásra gondolok. Talán olyan táplálék, mind a levegő, amikor már nem is vesszük észre, hogy lélegzünk. Néha ugyan felsóhajtunk, fellélegzünk. Mi hiányzik amikor itt ülök a természetben és annak hatása érezhető? Érzem erejét, nyugalmát és az élet áramlását. Nem vagyok messze. Becsukom szemem, megáll egy pillanatra gondolatmenetem. Kinyitom a szememet, aztán újra kezdem. Mintha jobban látnék egy másodpercre. Mintha tekintettem meg tisztulna, mintha látnám az élet áramlását. Megpróbálom követni, úszni az árban." Alexandre Hollan
VACSORA
Visszhangok: